Kröell-Dulay Emőke cikke Gyurkovics Tiborról

2012.08.29 19:45

 

Gyurkovics Tibor: "Azokat szerettem világ életemben, akik szerencsétlenek..." 
 

 

 
 Gyurkovics Tibor! Ő az az ember, akit vagy imádnak, vagy elkerülnek. Nem  lehet nem határozott véleményt mondani munkásságáról. Több éve ismerem, nagyszerű forgatásokat éltünk meg, remek anekdotázó, élő lexikon, kiváló színész, tátott szájjal hallgatom történeteit, hiszen a legnagyobb költők, színészek voltak a barátai, kollégái. Tanult, művelt ember. Kiváló gyógypedagógus, diplomás pszichiáter. Gyakran szerepel televízióban, rádióban, hetente publikál több újságban. A Magyar Írók Egyesületének elnöke.
 
 
 
 
Imádok vele beszélgetni, lenyűgöz szellemi gazdagsága, friss, üde gondolatai mindig hasznos útra valóval látnak el. Lakása, mint egy élő múzeum a szó legnemesebb értelmében. Minden centiméter történelem. Képek, műalkotások, szobrok, festmények, vagy éppen a bejárati ajtóra font ízléses, nem hivalkodó nemzeti színű piciny szalagfonat. Évtizedek történései kelnek életre, ha a házaspárral beszélgetek.
 
Igazi művész emberek, akik nem saját dicsfényükben élnek, hanem értéket képviselnek a magyar irodalomban. A feleség Földvári Györgyi írónő, remek könyveit szívből ajánlom a kedves olvasónak. Az én kedvencem: Emberkert címmel egy önéletrajz, napló formátumban megírva. Családról, betegségről, szeretetről.
 
Gyurkovics Tibor! Ő az az ember, akit vagy imádnak, vagy elkerülnek. 
Nem lehet nem határozott véleményt mondani munkásságáról. Több éve ismerem, nagyszerű forgatásokat éltünk meg, remek anekdotázó, élő lexikon, kiváló színész, tátott szájjal hallgatom történeteit, hiszen a legnagyobb költők, színészek voltak a barátai, kollégái. Tanult, művelt ember. Kiváló gyógypedagógus, diplomás pszichiáter. Gyakran szerepel televízióban, rádióban, hetente publikál több újságban. A Magyar Írók Egyesületének elnöke. Kitüntetései közül egy néhány: József Attila Díj-1982 / Magyar Népköztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje -1992 / Kossuth Díj- 1994 / Magyar Örökség Díj-1997 / Magyar Művészetért Díj-2001. Sorolnám én... de azóta, mintha elfelejtették volna, pedig a zseni ír, dolgozik, s esszéi, színdarabjai a mai napig üzenet az olvasónak. Nagyon megörültem, amikor betekintést nyerhettem versei munka példányába, hiszen az új könyv még meg sem jelent. Ez az EXTÁZIS című két verseskötet testvére. Magyar festők ihlették a verseket, mind a százat. Igényes,nagyon szép kiállítású könyv lesz ez is, remélem a Könyvhéten már dedikáltathatom!! 
 
 
 "Ezt cselekedjétek emlékezetemre" - kép a költő emlékeivel 
 
 
Gyurkovics Tibor egy rendkívül érdekes személyiség. Titok nincs benne, imád játszani, zavarba hozni beszélő partnerét. E szarkasztikus felszín alatt egy szeretetre méltó, segítőkész ember "lakik.". Leülünk és legújabb "gyermekéről", a MAGYAR EXTÁZIS-ról beszélgetünk. Eközben Csók István /1865-1961/ "Ezt cselekedjétek emlékezetemre" című képe /Magyar Nemzeti Galéria/ akad a kezembe, s ő máris mesélni kezd! 
 
- Látod, milyen szép ez a barna hajú kislány? Éppen az Úr vacsora misztériumát látod...református szertartás, mint tudod. Gyönyörű a kép, mestermunka. Íme a vers, mit e kép ihletett bennem. Ez a vers fiatal kori kedvesemről szól, tragikus az egész. Ő Horváth Márta! Ma is előttem van fekete haja, zöld szeme. Tudod, egyszer akartam egy könyvet írni "Három öngyilkos" címmel. Mindhárom öngyilkosság mély nyomott hagyott a lelkemben. Mindig azokat szerettem világ életemben, akik szerencsétlenek voltak! Az első eset Trudi nagynéném tragédiája volt, a második egy Hédi nevű orvosnőé, aki szerelmes lett az akkori kor "nagy színészébe" Soós Imrébe. Tényleg tehetséges ember volt Imre, de együtt mentek a halálba Hédivel. Most jön Horváth Márta. Zsenge, fiatal huszonéves koromban ismertem meg Szigligeten, ahol 5-6 éves gyerekekre ügyeltem. Most is látom azt a csodálatos kastélyt, ami ma az Írószövetség Üdülője - ha még megvan. Nagyon édes, frufrus, barna hajú, igazi vidéki lány volt. Zöld szeme rabul ejtett. Én az ő szemében a Pestről jött, elegáns férfi voltam, aki majd elveszi feleségül. Fehér ruhában, nyakkendővel, pesti "krúdystaként" éltem a világomat, s láttam zöld szeméből a "szerencsétlen" vágyakozást. Szigligeten elbújtunk az erdőben, nehogy a falubeliek meglássanak minket! Itt próbáltunk szerelemre gerjedni, de balfék voltam... kitaláltam, menjünk sétálni, akkor nem kell, hogy a dolog realizálódjon. Isteni volt az a nyár, a holdfényes csónakázásokkal, a semmibe való merengésekkel együtt! Csupa giccs volt az egész, de szép. Horváth Márta az adminisztrátor, Tapolcáról járt be, hogy együtt lehessünk titokban. Még egy hatalmas kapukulcsot is adott nekem, hogy be tudjak lógni hozzá egy kis szerelmeskedésre. Vidám nyár volt, a "vén diófa" vendéglőben iszogattam a tornatanárral, még jó, hogy a gyerekekkel nem történt semmi baj. Márta azt hitte, ez házassági szerelem! Gyakran kaptam tőle képeslapot, olyan vásárit, amin galambok voltak a mézeskalács körül. Leveleztünk. Én már pesten voltam, ő maradt Balatonon. Részemről lezártnak tekintettem a dolgot. Elszállt a nyár, vele együtt a Balaton, Mártikástól együtt. Igen ám, de egyszer jött az üzenet ...25-én jövök!! Úr Isten! Hová, minek, mit csináljak? Kétségbe esve moziba vittem, de csak nem akart vonatra szállni, így HÉV-el már otthon is voltunk. Nem volt mit tennem, magyarázkodtam anyámnak. - Itt a Márti, itt is alszik... nincs hová mennie Itt elmondom neked, hogy Anyámnak volt a világon a legrosszabb természete: matt fűcsomó, csalán, gumó élt bennem, általam, velem. Na, ezt a természetet örököltem én. Erőszakos, önzetlen, gyilkos erejű. Úgy szeret, hogy megfojt! Lányaimban is benne van ez a vér! Szóval egy szobában aludtunk az egész család és még Márta is velem. Gondolhatod, mi volt ott! Semmi! Tényleg, ott Rákosfalván apám már hazajött a fogságból, szegény anyám meg büdös volt a terpentin szagától, mivel hintalófestő vállalatnál dolgozott. Mindegy, szegény lány hitt a házasságban. Elhagytam, nem akartam folytatni, nem mertem. Egyszer csak megint meglátogatott. Elmondta, hogy hozzáment a tapolcai reptér kommunista tisztjéhez. Na, szép - gondoltam - még le is lőhetnek. Rá néhány hónapra öngyilkos lett. Gyógyszert szedett be, a keszthelyi öbölben találtak rá. Hmmm! Ezt idézte meg bennem ez a kép, ahogy a lány az Úr vacsorát veszi. Fölgőzölgött a Balaton, a csodás fasor... kivégeztem ezt a nőt is. Nagyon sajnálom... ma sem tudom elfelejteni!! Igaza van Weöres Sanyikának, amikor így ír:"A nő tetőtől talpig élet, a férfi nagyképű kísértet." 
 
 
(2007. április 1. Gyurkovics lakás) 
Egy szárnyaló költői kézírás 
 
Mivel a vers kötött formátumot kíván, a szöveg elhelyezését e szerint értelmezem. "Üres" papírt használ a költő, nagyon lendületes az írás, egyforma nyomatékkal, szinte repülnek a betűk, sorok. Azonos sortávolság az egész oldalon, jelzi a szabadságszeretetét, önállóságát. A margó egyre nagyobb lesz, ahogy a szöveg közeledik a lap aljához. Gondolatai szárnyalnak, semmi sem szab határt alkotó fázisának. Jellemző a kevés javítás. Az utólagos kiegészítések hol stilisztikai finomítások, hol üzenet a nyomdának...
A költőnél alkotás közben eltűnnek az idő és térbeli korlátok. Semmi szellemi fáradékonyság, fantázia dús, kreatív szellemi termék. A gyakorlati életben nagyobb sikerre vágyik. Segítőkész ember, bár szüksége van, hogy félre vonultan a maga művészi "magányában" alkosson. Öntörvényű ember, igazságérzete nagy, a kritikát nem tűri. A humor az egyik fegyvere, így bizonytalanítja el környezetét. 
Kapcsolataiban - magánéletében - fontos a társ, de ő viseli a kalapot, férfi dominanciája nem csorbulhat!
 
 
 
Értékrendjében a szellemi gazdagság áll első helyen. Nem bírja, ha valaki nem veszi fel a tempót mellette! Elvhű, kitartó, makacs. Esztétikai érzéke átlagon felüli, meg is találja mindenben a szépet, ha a hangulata úgy kívánja. Szorongásait, félelmét leplezi, önemésztő, önmarcangoló ember. Fel kell, hogy figyeljenek rá, hiszen ebből duplázza meg erejét. Vitatkozni nehéz vele, nem adja fel, kitart igaza mellett. A szerzett és tanult ismereteket kiválóan tudja hasznosítani. Vezető típus, néha irreális elvárásai vannak. Egyszerűségben keresi a szépet. Önmagának panaszkodik, állandó lelkiismeret furdalásra hajlamos. Gyurkovics Tibor, akinek a festészeti költészet csak úgy a "kezére áll".
 
 
 
Záró gondolatok:
 
Kitől örökölhette e képességét? Talán dédapjától Gyurkovics Károlytól, aki mestere volt a portré festészetnek. Ki tudja? Sok tehetséges, értékes embert találunk a családfájában...és az utánpótlás: vajon ki nem esett messze az Ő fájától? Ezeket a gondolatokat már a vár felé sétálva próbálom megfejteni. Azt is, hogy miért nincs tankönyvben munkásságának egy-egy szösszenete? A költő elmúlt 75 éves! Ragyogó formában van! Őszinte szívvel szurkolok, hogy folytassa irodalmi műsorát. Ne csak a Duna TV-ben a "Lyukas órát", hanem az "ECHO TV" "Amíg nem késő"című adásában is, ahol szintén jókat beszélgethettem a költővel.